Peti mester útvonaltervének ékköve ez a kis repülőtér, az utolsó állomásunk Indonéziában, még a Fülöp-szigetek előtt: Naha. WAMH

Naha fényei

Pontosan 1096 méter hosszú aszfaltos pálya, világítás, ILS, VOR, NDB adók nélkül. Elvileg ide Tu-134-el nem lehet leszállni, gyakorlatilag viszont khm megoldható. :) Az alap navigációt a kiinduló reptér VOR adójának radiálja szolgáltatta, de a megközelítéskor már ennek a jele is elveszett, ezért korrekt VFR megközelítést kellett alkalmazni.

On final, szolid gázfröccs, pár tíz kiló kerozin

Szerencsére jó látási viszonyok voltak, még az alkonyat ellenére is, így hosszúfalra besorolva, kirepülve, majd egyetlen nagy fordulóval már végsőn is voltunk. Érdemes lett volna már a tenger fölött kilebegtetni és a küszöbre tenni a főfutót, mert alig bírt szegény kistuskó megállni a pálya végén, reverz, interceptor, fékek, két kéz, két láb ide vagy oda. De megállt! Mondjuk a felszállás is érdekes lesz. :)

Melyik sötét folt a pálya?

Peti ünnepélyesen ígéretet tett, hogy Alaszkától már úgy tervezi a túra állomásait, hogy a biztonságos le- és felszálláshoz szükséges minimum 7600 lábnyi (kb. 2500 m) pályahossz meglegyen. Bevasalom. ;)

Á, itt még gurulunk. Majd a küszöbnél fog megállni - az orrfutó a fűben.