5. UWKD, Kazan (RU) - UWUU, Ufa (RU)
HJ(425) UFA(112,3)

Sikerült! Együtt a két nagy utazó. Kazányban végre egymás mellett áll a betonon a két Tu-134-es.

Az időpont 1200Z, így itt már erősen sötétedik. A tatárföldi földi kiszolgálószemélyzet kitett magáért, a pilóták és gépeik is kiváló kondícióban várják a következő szakasz teljesítését. Öt és fél tonna kerozin a gépenként a tankban, kaviár, pezsgő a cateringben. Az idő csendes, nyugodt, alig felhős.

Aki online repül, az tudja, hogy együtt repülni mindig nagyobb élmény, mint egyedül. Ha irányító, ha pilóta a kolléga, együtt vidámabban telik az idő. Mivel nincs irányítás, Petivel a Teamspeaken kommunikálva, "átbeszélünk" egymásnak a másik pilótafülkéjébe. Így gyakorlatilag szinkronban setupolunk és indítunk.

Lassan besötétedik. VSZU (APU) fut, hajtóművek visítanak. Gurulóra állítjuk a fényeket - kisszögre - orrkerékvezérlést bekapcsoljuk, - nagyszögre, és irány a 29R várópontja. TTW132 indul előre.

A Carpathian VA CAH024-ese felszálláshoz készülődik, míg a Tatrawings TTW132-ese lerepüli az indulási eljárást.

Útközben, bár Petinek volt egy kis előnye, 21000 lábas utazómagasságon igen közel kerül egymáshoz a két kistuskó. Ezért a CAH lesüllyed FL190-re, míg a TTW tartja a 210-et.

Így lehet hát, hogy másodiknak szálltam fel, de elsőnek készülődök a leszálláshoz. A megközelítés a szokásos, NDB-k, egy db VOR, és sűrű, sűrű köd. Legalább a hó most épp nem esik. Csak Budapesten. A PT(527) NDB jelöli ki a 14R pálya irányát. 2200 lábon közelítjük meg. Én helyi légnyomásra állított magasságmérővel (QNH), Peti, úgy oroszosan, QFE szerint végzi a megközelítést. PAPI sincs, csak a beton, meg a pályafények. Ennyi legyén elég! Elég is. :)

Gyors backtrack, Peti már a végsőn, elhagyjuk a pályát, majd Peti is leszáll, és együtt gurulunk az ufai apronra.

1317Z a leszállásom. Gyors megbeszélés és "debriefing" után kisütjük, hogy este innen folytatjuk.